NYUSZITARTÁSI ABC

Ajánlott böngészők:

IE 8. és Firefox 3.6 vagy újabb

Nyúltakarmányok, vitaminok és ásványianyagok

A nyulak étrendjének legfontosabb összetevője a széna. Tulajdonképpen ez az a fő étel amely képes rendben tartani nyulaink emésztését, hiszen rostokban gazdag. Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a nyúl emésztőrendszere valamennyire hasonlít a birkáéhoz, azonban a bendő és a kérődzés helyett, a nyúlnál a vakbélben lévő baktériumok végzik el ezt a fajta emésztést A széna rosttartalma megóvja az állatot az emésztés lelassulásától, vagy leállásától, amely bizony minden esetben elhullással végződik, hiszen a táplálékmaradványok a bélben bomlani kezdenek, a bomlástermékek pedig a véráramba kerülve vérmérgezést eredményeznek. Fontos jelentőséggel bír még a bélrendszerbe került szőr eltávolításában is amely sokszor dugókat képez a belekben. Tehát nyulaink előtt mindig legyen széna ami mindig por és penészmentes legyen. Az egészséges szénának finom illata van, és a színe zöldes, ezt a nyuszik is élvezettel fogyasztják. A dohos penészes széna pedig csak megbetegítené az állatainkat.

Széna szárításakor ügyeljünk, hogy az a száradás ideje alatt ne ázzon meg, mert a csapadék a fehérjék, szénhidrátok, és ásványi anyagok nagy részét kioldhatja. A frissen begyűjtött szénát még kb. 6 hétig ne etessük nyulainkkal mivel az még alacsony nedvességtartalom esetén (20-22%) is átesik egy utóerjedésen.

Zöldtakarmányok

A zöldtakarmányokat a nyulak igen nagyon kedvelik, jó hatással vannak az ivarszervek működésére, fokozzák a tejtermelést, vitamintartalmuk révén pedig növelik a növendék nyulak életképességet. Egyetlen hátrányuk talán az, hogy hosszabb tárolás után könnyen befüllednek, ezáltal pedig hasmenést, bélbántalmakat, felfúvódást okozhatnak.

Figyelem! Nyulainkat soha se kínáljuk meg nedves, ázott vagy teljesen friss zölddel. Az ilyen eleséget mindig 6-10 órát fonnyasszuk és ügyeljünk rá, hogy tároláskor 50-60 cm-s rétegnél vastagabbra ne terítsük szét. A zöldtakarmányok közül a legfontosabb a lucerna. Sok fehérjét, tartalmaz, gazdag a vitaminok előanyagaiban, és mésztartalma is igen magas. Vemhes, szoptatós anyáknak és növendékeknek korlátlan mennyiségben adható, kaszálása legjobb virágzás előtt, de minden esetben kizárólag fonnyasztva!!!

Nagy mennyiségű lucerna adása mellett kerüljük az egyidejű mészpótlást, helyette inkább összpontosítsunk a foszfor pótlására.

A nyulak másik kedvenc zöldelesége a jó minőségű réti fű. Az ebben lévő különböző fajtájú füveket kedvére válogathatja. A füvek közül közkedvelt csemegéi közé tartozik a lándzsás útifű, gyermekláncfű, mezei katáng, cickafark és a lóhere. A réti fű gyűjtésekor mindig figyeljünk arra, hogy ne forgalmas utak mellől, útszélekről szedjük, de kerüljük a sáros, porral szennyezett fű etetését is.

Nyulaink szívesen fogyasztják még a különböző bükkönyfajtákat is mint például a zabosbükkönyt, de megeszik a zabosborsót, és az édes csillagfürtöt is.

A szántóföldi zöldtakarmányok közül a kukoricacsalamádé kerül leggyakrabban a nyulak elé. Elsősorban másodvetésben termesztik, zöldhozama még így is eléri a 15-22 t/ha-t Csalamádétermesztésre az erősen fattyasodó fajták alkalmasak. Nyersfehérje-tartalma kb.fele a zöld lucernáénak. Ennek növelésére gyakran szójával vagy borsóval együtt vetik. A nyulak számára a címerhányás megkezdődésekor a legjobb a csalamádét betakarítani. Ekkor már a termés mennyisége megfelelő, a táplálóanyagainak az emészthetősége is még jó. A későbbiekben a nyersrost-tartalom növekedésével emészthetősége jelentősen csökken.

Egyéb zöldtakarmányok közé sorolható a takarmány káposzta - víztartalma nagy és puffasztó hatású, gyakran válthat ki nyulaknál hasmenést. A földdel szennyezett káposztarepce a vemhes anyanyulaknál liszteriózist okozhat, amely az állatok elvetéléséhez vezethet. Másik takarmánynövény a leveles cukorrépafej - ami a cukorrépa betakarításakor keletkezik. Csak olyan répafejet szabad feletetni, amelyet egyből szállítójárműre raktak, máskülönben elengedhetetlen a mosás. Oxálsav-tartalma magas, amelynek egy része a kalciumhoz kötve ürül ki. Etetésekor kalcium-pótlásról feltétlenül gondoskodni kell. Csekély táplálóértéke ellenére édes íze miatt a nyulak kedvelik. Magas cukortartalmánál fogva hasmenést válthat ki. Ezért célszerű száraz takarmányokkal együtt etetni és bármely rendellenesség jelentkezésekor etetését rögtön fel kell függeszteni

Abraktakarmányok

Gabonák

A zab a szemestakarmányok közül a nyulak legkedveltebb tápláléka. Élettani hatása igen jó, és emellett ízletes is. Nyersfehérje tartalma 10-12%, nyersrost tartalma 11-12%, nyerszsír tartalma 4-5% és értékes telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Mivel nyálkaanyag tartalma igen magas ezért védi a nyuszik emésztőszervrendszerét a mechanikai sérülésektől, valamint késlelteti a toxikus anyagok felszívódását is. Mivel energiatartalma alacsony ezért kiválóan alkalmas a tenyésznyulak takarmányozására.

Az árpa a zab után a 2. legjobb takarmány a nyulak számára. Nyersfehérje tartalma 11-12%, aminosav összetétele a kukoricáénál jóval kedvezőbb. Nyersrost tartalma közepes, 4-5% körül alakul. Szemesen is etethető, és emésztőszervi betegségek megjelenésekor diétás takarmányként a zabhoz hasonlóan önállóan is adható. Ha daraként etetjük, legjobb ha a szemeket 1-3 mm-es darabokra őröljük, mivel így az emésztés során sokkal jobban értékesül. Abraktakarmányban a keverési aránya 20-40% legyen.

A búza egyre többet használt abraktakarmány. Nyersfehérje tartalma 14-15%, nyersrost tartalma 2-3%, a nyerszsíré pedig 2%, viszont a csíraolaja gazdag E-vitaminban, héja pedig B-csoportba tartozó vitaminokból tartalmaz nagy mennyiséget. Kalcium tartalma viszont alacsony ezért etetése esetén ásványi anyag kiegészítés szükséges, valamint biztosítsunk megfelelő rost ellátást is szálas takarmány formájában. Szemesen és takarmánykeverék (táp) formájában egyaránt etethető.

A kukorica az abraktakarmány bázisnak 60-70%-át teszi ki. Energiában gazdag mert keményítő tartalma igen magas, ezenkívül oldható szénhidrátot és 3-4% nyerszsírt tartalma. Csíraolaja ízanyagokat és értékes zsírsavakat is tartalmaz ezért a nyulak szívesen fogyasztják. Nyersrost tartalma 2-3%. A kukorica szemek sárgásvörös színüket a bennük lévő karotinoid anyagoknak köszönhetik, melyek az A-vitamin elővitaminjai és élettanilag fontosak a nyulak fejlődése szempontjából. A karotinoidokon kívül a kukorica tartalmaz még E- és B-vitaminokat is, de kisebb mennyiségben mint a többi abraktakarmány, és ásványi anyagok hiánya miatt kiegészítést igényel.

Soha ne etessünk gombával fertőzött takarmányt mert az emésztőszervi betegségeket és elhullást okozhat, enyhébb lefolyású mérgezés esetén pedig a növendék nyulaknál súlygyarapodás csökkenése és étvágytalanság lép fel, tenyészállatoknál pedig szaporodási zavarokat okoz.

A kukorica igen hizlaló takarmány ezért a tenyészállatoknak csak 10-20%-os keverési arányban adagoljuk. Nagymértékű elhízás esetén az anyanyulak gyengén ivarzanak ennél fogva kevés utód születik. Hízónyulak takarmányába 10-35%-os arányba keverhetjük.

Etethető szemes és darált formában egyaránt, de daráltan mindig frissen etessük mert az állás folyamán a levegőn megavasodik és íze keserű lesz. Vigyázzunk a dara mennyiségével is mert nagy mennyiségben dugító hatású lehet.

A tritikálé a búza és a rozs állandósult hibridje. Közepes energia tartalmú, viszont az ivari folyamatokra igen kedvező hatása van. Az abrak keverékbe 20-30%-os arányba keverjük.

A rozs kevésbé alkalmas a nyúl takarmányozására, mert számukra nehezen emészthető. Étrendi hatása rossz, mert frissen etetve megduzzad a gyomorban. Íze kesernyés, ezért a nyuszik nem szívesen fogyasztják. Abraktakarmány keverékben az aránya 10-15%-os legyen. Különösen a baknyulak ivari életére van kedvező hatással, viszont a vemhes nyulakkal ne etessük. Vigyázzunk mert anyarozzsal való fertőzöttsége előfordulhat!!!

Hüvelyes magvak

Fehérjetartalmuk 22-43%, ami jóval magasabb mint a gabonáké, azonban az eltérő aminosav összetételüknek köszönhetően előnyösen egészítik ki egymást. Energiatartalmuk a gabonákéval megegyező, de foszforban gazdagok és kalcium tartalmuk is magasabb. A hüvelyesek közül többet etetés előtt hőkezelni, főzni vagy gőzölni kell, hogy antinutritív összetevői lebomoljanak és csak ezután etethető a nyuszikkal. Adagolásukkal óvatosan kell bánni, mert nagy mennyiségben dugító hatásúak magas csersavtartalmuknál fogva. Szárazon etetve az emésztőszervrendszerben megduzzad és megterheli a gyomrot is. Darakeverékben pedig csak előzetes hőkezeléssel, majd beáztatás után etethetők.

A borsó a legelterjedtebb hüvelyes abraktakarmány, melynek fehérjetartalma eléri 25%-ot is, nyersrost tartalma közepes 5-6%, zsírtartalma 2%. Hőkezelést, főzést, gőzölést nem igényel mivel nem tartalmaz az emésztés folyamatára kedvezőtlenül ható anyagokat, viszont dugító hatása miatt lassan emésztődik és gyakran okoz bélelzáródást. A nyulak takarmányához csak 10-15%-os arányba keverjük, és ezt a téli hónapokba csökkentsük le 5-6%-ra.

Az édes csillagfürt fajtáji közül a sárgavirágú változat a legalkalmasabb a takarmányozásra. Fehérjetartalma 34-42%, de ennek a fehérjének a biológiai értéke még a szójababét sem éri el. Nyersrost tartalma 15-16,5%, de ez rontja a táplálóanyagok emészthetőségét. Darált formában csak kis arányban - ami 3-8% - etethető.

A lóbab antinutritív anyagokat tartalmaz, de a legújabb hibridjeiben ez az anyagmennyiség minimálisra csökkent, így már előkészítés nélkül is adható. Fehérjetartalma a szójáétól kevesebb, de a borsóétól több. Takarmánykeverékbe mindig csak 3-5%-nyi arányba keverjük.

A szójabab fehérje tartalma 35% és igen kedvező aminosav összetétele miatt magasan felülemelkedik a többi növényen. Nyers állapotban az antinutritív anyagai zavarják a hasnyálmirigy működését, valamint gátolják a tripszin fehérjebontó enzim működését ezáltal nem megfelelő a fehérjehasznosítás. Takarmányozásra legtöbbször a préselés után visszamaradt extrahált végterméket használják. Nyúltápokba legtöbbször 5-10%-os arányban keverik, de ettől nagyobb arányban is etethető.

Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok

E növények jellegzetes tulajdonsága, hogy víztartalmuk igen magas (70-95%), zsírban, fehérjében, rostokban és ásványi anyagokban viszont szegények. Sok keményítőt vagy cukrot tartalmaznak. Ezen tulajdonságaiknak köszönhetően tejtermelést fokozó hatással rendelkeznek. Soha ne adjunk állatainknak sáros, fagyott vagy romlott növényeket mert emésztőszervi betegségeket okoznak. A nyusziknak naponta mindig csak keveset, egyedenként 4-6 dkg-nyit adjunk belőlük. Tenyészállatoknak csak kis mennyiségben adjuk, és az etetésük esetén gondoskodjunk megfelelő rosttartalmú tápanyagról, szálastakarmány formájában.

A burgonya szárazanyag tartalmának 75-90%-a a keményítő, nyersfehérje tartalma pedig 6-14%. A burgonyában lévő fehérje mennyisége igen kevés a magas víztartalmának köszönhetően, viszont ezek a fehérjék biológiailag igen értékesek, emellett C-vitaminban is gazdag, de ásványi anyagokban szegény. A burgonya héja szolaninttartalmaz amely mérgező a nyulak számára, azonban ha megfőzzük akkor ez az anyag kioldódik és kiönthető a főzővízzel együtt. Ne adjunk felnőtt nyulainknak 4-6 dkg-nál

A csicsókát édes íze miatt kedvelik leginkább a nyulak, de csírázáskor soha se adjunk belőle mert mérgező anyagokat tartalmaz. Édes ízét 75-80%-os fruktóz tartalmának köszönheti.

A takarmányrépa értékes és ízletes takarmány. Összetételének 15%-át a nyersfehérje teszi ki és 35-40%-os a szacharóz tartalma. Nyersen, szeletelve kis adagokban etessük, és a darakeveréket a szeletekre szórva szokták etetni.

A sárgarépaa nyulak számára az egyik legkedveltebb és legfontosabb téli gumóstakarmány. Ízletes és jó étrendi hatással bír mivel karotinban, az A-vitamin elővitaminjában gazdag. Reszelt sárgarépa kamillateával együtt csökkenti a hasmenés tüneteit és regenerálja a bélnyálkahártyát. Baknyulaknál pedig javítja az ondó minőségét. Mindig egészséges és tiszta gyökereket kínáljunk, mert a szennyezések és rothadt növények hasmenést okoznak.

A takarmánytök leginkább az őszi hónapok takarmánya. A nyulak kevésbé szeretik mint a sárgarépát, de ez is gazdag karotinban, ahogy azt a tök sárga színe is mutatja. Magja 35-40%-ban tartalmaz zsírsavösszetételű olajat és 30%-ban nyersfehérjét. Szeletelve vagy darakeverékkel megszórva adható, de napi adagja soha se legyen több 4-5 dkg-nál.

Zöldnövénylisztek

A szénalisztek a nyúl legfontosabb takarmányai közé tartoznak, közülük is a legnagyobb jelentőséggel a lucernaliszt bír. A nyúltápok mindegyikének egyik fontos alkotóeleme. A hazai nyúltápokba kevert lucernaliszt többnyire 17-19 % nyersrost- és 20-24 % fehérjetartalmú. Ízletes, nagy tápértékű, magas fehérjetartalmú takarmány, és vitamin, ásványi anyag tartalma is igen jelentős. A lucernalisztből 30-50%-nyit adhatunk. A renden szárított lucerna tápértéke valamivel csekélyebb, mert nagy mértékű levélpergés áll fent. Egyébként valamennyi pillangósféléből értékes liszt nyerhető.

Zöldségfélék és csemegék

Zöldségfélék

A zöldségfélék ismertetőjegye, hogy magas a nedvesség tartalma, ezért ha nyulainknak ebből szeretnénk adni, mindig először szoktassuk hozzá őket. Óvatosan adagoljuk, és a következő nap figyeljük a székletét, amennyiben az puha vagy ragadós akkor szüneteltessük az adását. Kb. 5-7 napra van szükség mire nyulaink emésztőrendszere hozzászokik a nedvdúsabb táplálékhoz. A konyhakerti hulladékokat mindig frissen adjuk, soha se legyenek vizesek vagy szennyezettek. Sokszor hallani, hogy a nyulak nagyon szeretik a káposztát és a kelkáposztát. Ez a tény a valóságnak megfelel ugyan, de a káposzta, kelkáposzta puffasztó hatású, így mindig csak kis adagot adjunk belőle. A salátát és spenótot szintén óvatosan etessük mert hasmenést okoz.

Ha kedvenc nyulainknak finomságokkal szeretnénk kedvezni vagy változatos étrendet akarunk kialakítani számukra akkor a következő zöldségfélék közül nyugodt szívvel választhatunk:

  • sárgarépa és lombja, petrezselyem gyökér és lombja, zeller, reteklevél, zöldpaprika szeletek, de nem csípős fajta, sütőtök, cékla és zöldje, paraj, spenót, búzafű, zöldborsóhüvely(borsószemek nem)

Korlátozott mennyiségben adható:(puffasztó hatásuk miatt):

  • brokkoli, karfiol, kelbimbó, takarmánykáposzta, karalábé

A nyulak kedvenc csemegéi közé tartoznak a gyógy- és fűszernövények. Ez azért van így mert képesek megkülönböztetni az édes, a savanyú, a sós és a keserű ízeket. Az ízérzékelés segítségével az állatok nem veszik fel a penészes, rothadt vagy számukra mérgező táplálékot. Egyes tanulmányok szerint a kesernyés ízű növényeket kedvelik a nyuszik a legjobban, mert a keserű íz anyagok hozzájárulnak a gyomor és béltraktus egészséges működéséhez, és kedvező hatással vannak a bélben található szegényes baktériumflórára.

Csemegeként adhatunk nyulainknak:

  • bazsalikomot, borsmentát, petrezselymet, kakukkfüvet, citromfüvet,zsályát, köményt, kaprot, levendulát, gyermekláncfüvet, rozmaringot, kamillát, lestyánt és csalánt.

Nyulaink közül akadnak olyanok melyek a gyümölcsöt is szívesen megeszik ezért próbálkozhatunk például:

  • málna és levele, eper és levele, földiszeder és levelei, alma (a magja nélkül), körte, őszibarack, szőlő

A gyümölcsök adagolásával azonban óvatosan bánjunk, mert cukortartalma miatt hizlaló hatása van.

Tapsifüles kedvenceink szívesen elfogyasztanak bizonyos virágokat is, de mindig figyeljünk, hogy ezek vegyszerektől mentesek legyenek.

  • alma virág, körömvirág, kamilla virágzat, gyermekláncfű, kapor, lóhere, kakukkfű, nagy útifű

Egyes fák cserjék ágai szintén finom csemegének számítanak nyulaink számára, emellett a fogak koptatására is alkalmasak. Gond nélkül adhatjuk a következő fák gallyait:

  • fűz, lucfenyő, kőris, nyír, juhar, nyár, alma, körte, mogyoró(bokor/fa)

Szót kell említenünk azokról a növényekről is amit semmilyen körülmények között sem adhatunk nyuszikáinknak.

TILOS adni:

  • nyers babot, hagymaféléket, rebarbarát, csokoládét, citrusfélék héját, és gyümölcsök magjait

Vitaminok és ásványi anyagok

Makroelemek

Kalcium és foszfor. A nyúl szervezetében található ásványi anyagok 60-70 %-t e két makroelem teszi ki. Az elégtelen kalcium- és foszforellátás a fiatal nyulakban növekedési és csontosodási zavarokat okoz (angolkórt). A hiánytünetek alacsony súlygyarapodásban és az ellenállóképesség csökkenésében is megnyilvánulhatnak. A tenyészállatok esetében gyenge fogamzás, terméketlenség, magzatfelfalás, csonttörékenység és lesoványodás figyelhető meg. A szakszerű Ca- és P-ellátás alapvetően a mennyiségi ellátottságtól, a bevitt kalcium és foszfor megfelelő arányától és a D-vitamin jelenlététől függ. A választott növendék és hízónyulak, valamint a tenyészállatok takarmányának 0,7-0,8 % kalciumot és 0,4-0,5 % foszfort kell tartalmaznia.. A vemhes- és szoptató anyanyulak ugyanakkor 1,20% kalciumot és 0,6-0,8 % foszfort igényelnek a takarmányukban. Növendéknyulaknál, ha túl magas a takarmány Ca-tartalma, akkor cink és magnézium hiány léphet fel. A pillangósok (lucerna és vöröshere) gazdagok kalciumban, míg az abraktakarmányok foszforban. A takarmánykeverékekben a helyes arányukat takarmánykiegészítő anyagokkal állíthatjuk be. A kalciumot szénsavas mésszel, míg a foszfort ÁP-17, ÁP-18, valamint monokalciumfoszfát(MCP) készítményekkel lehet pótolni.

Magnézium. A magnézium mennyisége alapján átmenetet képez a makro- és mikroelemek között. A gyakorlati takarmányozás során általában nem kell számolni magnéziumhiánnyal. Az esetlegesen előforduló Mg-hiány súlyos görcskészséggel jár, míg a jelentősen megnövekedett mennyisége bódult állapotot okoz. Növendékeknél alkalmanként szőrrágás formájában jelentkezhet a hiánya. A szoptató anyanyulak magnéziumigénye minimum 20 mg/ttkg/nap

Nátrium és klór. Hiányuk esetén termeléscsökkenés, a tenyészállatokban szaporodási zavarok és az anyanyulaknál a tejtermelés csökkenése léphet fel. Túladagolás hiányos ivóvízellátás, vagy nagy NaCl-tartalmú takarmányok (halliszt) etetése esetén fordulhat elő. Gazdasági takarmányok etetése mellet 0,5% konyhasókiegészítés elegendő. A két elemet külön-külön vizsgálva a növendéknyulak bruttó Na-igénye a légszáraz takarmányban 0,25 %, míg klórigénye 0,32 %.

Kálium. Káliumhiánnyal gyakorlatilag nem kell számolnunk, hiszen a takarmányok bőven tartalmazzák. Inkább túladagolása jelenthet gondot. Súlyos esetben a baknyulak heréjében és mellékveséjében szövettani elváltozások jelentkezhetnek. Intenzíven műtrágyázott területekről származó takarmány okozhat hasonló tüneteket vagy vesebántalmakat. Súlyos K-hiány (0,3 takarmány %-nál kisebb koncentráció) izomelfajuláshoz vezet.

Kén. A kén a szervezet fehérjéinek, azon belül a kéntartalmú aminosavaknak (metionin és cisztin) a felépítésében vesz részt. Ezeknek jelentős szerepe van a szőrfejlődésben. Az angóra nyulak gyapjának minden grammja 38 mg ként tartalmaz. A gyapjútermelés szempontjából az ideális N:S arány a takarmányban 7:1. Az angórák takarmányának 0,3 % ként kell tartalmaznia. A húsnyulak számára szükséges kénmennyiséget a természetes takarmányok tartalmazzák.

Mikroelemek

Vas. A vashiány nyulaknál gyakorlatilag nem fordul elő. Az újszülött nyulak jelentős vastartalékkal születnek, így a malacoknál ismert szopóskori nem figyelhető meg.

Réz. A vérképzésben játszik szerepet. Hiánya esetén csökken a növendék nyulak ellenállóképessége, hasmenés és étvágytalanság léphet fel. A rézigény 3-5 mg/ takarmány kg körül alakul. A magas molibdéntartalmú takarmány másodlagos rézhiányt okozhat.

Jód. A nyúl minimális jódigénye a takarmányban 0,2 mg/tak.kg. Súlyos túladagolása esetén a pajzsmirigy jódfelvétele gátolt, így golyvakeltő és embriotoxikus hatású lehet.

Kobalt. Gyakorlati takarmányozási körülmények között hiánya nem vagy csak ritkán fordul elő. Hiánytünete borzolt szőrzettel és mozgászavarokkal jár.

Cink. Hiánytünetei bőr- és szőrelváltozásokkal és szaporodási zavarral járnak.

Vitaminok

A nyulak szervezetükben egyes vitaminokból jelentős mennyiséget tudnak szintetizálni, amelyek kiválóan hasznosulnak. K-vitamint és a B-vitamin-csoport tagjait a vakbélflóra elő képes állítani, amelyet a lágybélsár-evés során az állat értékesít. Más vitaminokat viszont nem képesek a nyulak előállítani, így ezekről a takarmányokban kell gondoskodni. Gondot leggyakrabban az A-, a D- és az E-vitaminok hiánya okozhat. A szükségesnél kisebb felvétel vagy a rossz hasznosulás okozta részleges hiányuk ( hipovitaminózis) a növekedés-, ellenállóképesség- és termeléscsökkenést, teljes hiányuk (avitaminózis) klinikai tünetekben is megnyilvánulhat. Túladagolásukkal (hipervitaminózis) csak helytelen terápiás adagolás során kell számolni.

A javasolt vitaminszintek (INRA, 1983):

  • A-vitamin: 10.000NE/kg
  • B1-vitamin: 2 mg/kg
  • D-vitamin: 900NE/kg
  • B2-vitamin: 4 mg/kg
  • E-vitamin: 50 mg/kg
  • Pantoténsav: 20 mg/kg
  • K-vitamin: 2 mg/kg
  • B6-vitamin: 2 mg/kg
  • B12-vitamin: 0,01mg/kg
  • Niacin: 50 mg/kg
  • Folsav: 5 mg/kg
  • Biotin: 0,2 mg/kg takarmány.

Az A-vitamin hiánya elsősorban a szaporodásban és a fiatalkori növekedésben jelentkezik. A kis mennyiségű A-vitamin bevitel hízónyulaknál gyenge súlygyarapodást, majd lesoványodást és hasmenést okozhat. A növényi eredetű nyúltakarmányokban az A-vitamin előanyaga (provitaminja), a karotin található meg. Ebből a vegyületből a nyúl májának szöveteiben képződik A-vitamin. A karotin legfontosabb természetes forrásai a sárga, sárgászöld növényi részek és termések. Sok (60-150 mg/kg) karotin van a sárgarépában, a frissen kaszált zöldtakarmányokban. Ezeknek az etetésével az A-vitamin hiányát elkerülhetjük. Ha azonban ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a kereskedelmi forgalomban lévő vitaminkészítményekkel pótolhatjuk. Az intenzív nyúltápok megfelelő mennyiségben tartalmazzák.

A D-vitamin (kalciferol) hiánya növendék nyulakban csontosodási zavarokat okozhat. A pontos napi igény vitatott. 23 000 Ne D3-vitamin/tak.kg már toxikus hatású. Az állat vérének a Ca- és P-szintje megnő, az állat lesoványodik, a lágy szövetekben, a gyomor nyálka-hártyájában, a tüdőben, a légcsőben, a vesékben és a vérerekben meszesedés látható és az állat elhullik. Nagyobb mennyiségű D-vitamint a természetesen szárított szénafélék tartalmaznak (200-4000 NE D-vitamin/ tak.kg

Az E-vitamin (tokoferolok) hiánya szaporodási zavarokat, izomsorvadást, szívizomgyulladást és májelfajulást is okozhat. Kiemelendő az antioxidáns hatása. Mind a takarmányok oxidációra érzékeny anyagainak védelmében, mind pedig a szervezetbe került peroxidokkal szemben jelentős antioxidáns hatást fejt ki. A nyulak napi E-vitamin (tokoferol) igénye 1 mg/ttkg. Ez kb. 17mg/tak.kg-os adagnak felel meg. A gyakorlatban azonban ennél többet, mintegy 40-50 mg/tak.kg javasolnak. Ennek magyarázata, hogy javítja a vágottáru minőségét (avasodás elleni védelem), valamint a nyulak immunállapotát javítja.

A nyúl az életfenntartáshoz és a növekedéshez szükséges K-vitamint (fillokinonok) emésztőcsatornájában előállítja. Vemhes anyanyulak azonban 2mg/tak.kg kiegészítésre szorulnak. Ennek a vitaminnak a hiánya ugyanis a placentában vérzéseket okozhat, ami vetéléshez vezet. A tápokban nagy arányban előforduló pillangós szénák a nyulak igényét fedezik.

A lágybélsár-evés révén a nyúl a legtöbb B-vitamin iránti igényét (részben vagy teljesen) fedezi. Előfordulhat azonban, hogy emésztőszervi megbetegedések esetén a lágybélsár-képződés és a cekotrófia megszűnik. Ilyenkor jelentkezhet a B-vitaminok hiánya. Egyes gyógyszerek adagolása (pl.:szulfonamidok) szintén kiválthatják a hiánytüneteket, amelyek rossz szőrfejlődéssel, idegrendszeri zavarokkal, továbbá izomsorvadással és gyenge fejlődéssel járhatnak.

A nyúl C-vitamin-kiegészítést nem igényel.

Bibliográfia:

DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK - Nyúltenyésztés című jegyzete.
Harangi Sándor tanszéki demonstrátor összeállítása.

© Nyuszitartási Abc, 2008-2011 l Kapcsolat